Magyar Nemzeti Balett Alapítvány szervezésében
Aktuális események az előadótól

Cím:

Előadóról:
Magyarországon a balettművészet több mint kétszáz éves múlttal rendelkezik. Már a XVIII. században rendszeresen tartottak balettelőadásokat a főúri kastélyok színházaiban. A XIX. században társulatok alakultak, amelyek országszerte és külföldön is felléptek, majd nemsokára állandó otthonra találtak a Nemzeti Játékszín és a Pesti Magyar Színház színpadain. Az igazi fordulat 1884-ben következett be. Ekkor nyílt meg a budapesti Operaház, amely a magyar balettművészet központja lett. Bár Magyarországon napjainkban már több kiváló balett együttes működik, a Magyar Állami Operaház balett együttese, a Magyar Nemzeti Balett jelenleg is az ország első számú együttese, és - nem túlzás állítani - az európai balettművészet egyik fellegvára.

Az 1884-ben működő operaházi balett együttes nem sokban hasonlított a maihoz. A balettkar hatvan főből állt: harminc kartáncosnőből és harminc rendszeresen szereplő balett növendékből. Élükön két olasz és négy magyar szólistával. Az eddig felsoroltak kivétel nélkül nők - a megnyíló Operaháznak egyetlen egy, Milánóból szerződtetett férfitáncosa volt.
A budapesti balettművészet fejlődésének kezdeti évtizedeit három lényeges tényező határozta meg. A tánctechnikára és a képzésre az olasz iskola volt kiemelkedő hatással, a színpadi ízlés alakulásában a közeli Bécs volt a minta, és mindemellett - a kezdetektől fogva - erős igény jelentkezett a magyar nemzeti táncművészet kialakítására.

A magyar nemzeti balettművészet kialakulása hosszú időszak eredménye volt, és kellett hozzá a kiemelkedő tehetségű alkotóművész: Harangozó Gyula. Az Operaházban 1936-ban mutatták be a Csárdajelenetet, Harangozó első színpadi művét, amely mérföldkő a magyar balettművészet történetében. Munkásságával Harangozó Gyula lett a magyar nemzeti balettművészet megalapítója. Számtalan egyfelvonásos és egész estés balettet koreografált, amelyekben a magyar néptánc elemeit sikeresen ötvözte a klasszikus balettal, kiváló dramaturgiai érzékével élvezetes színházi produkciókat hozott létre, és bebizonyította, hogy a színpadi tánc eszköze alkalmas a különböző figurák, karakterek ábrázolására. Kiemelkedő művei a Coppélia, a Furfangos diákok, a Seherezádé, a Térzene és a Bartók Béla zenéjére koreografált, A csodálatos mandarin című egyfelvonásos. Ez utóbbi mű Európa számos, jelentős balett színpadán öregbítette a magyar balettművészet hírnevét.
A magyar hagyományok mellett az 1950-es évektől erőteljesen jelentkezett az orosz iskola hatása. A nyilvánvalóan politikai okok miatt kialakuló közeledés a balettművészet szempontjából csak haszonnal járt. A balett együttes műsorán megjelentek az orosz klasszikus balettek, a képzési rendszert orosz minta alapján alakították ki, és ennek következményeként sokasodtak a színpadon a technikailag kiválóan képzett és elmélyült művészi alakításra képes balettművészek. A Magyar Nemzeti Balett arculatát a mai napig négy jelentős tényező határozza meg: a Harangozó Gyula nevével fémjelezett nemzeti hagyományok, a klasszikus orosz iskola hatása, a Harangozó utáni magyar koreográfusok munkássága és a kortárs, modern európai és amerikai áramlatok megjelenése.
A Harangozó Gyula utáni magyar koreográfusok kiemelkedő alakja Seregi László. Seregi - jelképesen - 1968-ban vette át a stafétabotot Harangozótól. Ebben az évben mutatta be az Operaház - hatalmas sikerrel - Spartacus című balettjét. Seregi műveiben megfigyelhető a mai magyar balettművészet valamennyi jellemzője. Ő is merít a néptáncból, formanyelvének alapja a klasszikus balett, de hatnak rá a kortárs stílusok is, és jó ismerője az orosz iskolának. Egyedivé a társművészetek iránti különleges fogékonysága emeli. Koreográfiáit a kiváló dramaturgia, a muzikalitás, a képzőművészeti ízlés, a stiláris sokszínűség, a teatralitás és a finom humor jellemzi. Szerte a világon, Chilétől Németországig, Ausztráliától Honkongig, Kanadától Finnországig bemutatták és játsszák darabjait. Legjelentősebb művei: a Spartacus, a Sylvia, a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, A makrancos Kata és egy kitűnő egyfelvonásos, a Változatok egy gyermekdalra. A magyar és orosz hagyományok ápolása mellett az 1970-es években a Magyar Nemzeti Balett határozottan nyitott a modern amerikai és európai stílusok felé: a következő évtizedekben repertoárra kerültek Balanchine, Béjart, Ahston, van Manen, Ailey, Kylián és North kiemelkedő alkotásai.
2011 szeptemberében megbízott balettigazgatóként Solymosi Tamás vette át a Magyar Nemzeti Balett vezetését. Évtizedekig tartó, nemzetközi színpadon eltöltött balettművészi pályafutásának köszönhetően széleskörű szakmai ismeretekkel és ismeretségekkel rendelkezik. Ebből fakadóan a nemzetközi mércéhez igazodva határozza meg az együttes repertoárjára kerülő kínálatot. A diótörő a Magyar Nemzeti Balett emblematikus előadása, a műsorrend elmaradhatatlan darabja. Solymosi a tradíciókat tiszteletben tartva színesíti a repertoárt. 2012-ben újra műsorra tűzte Don Quijote-koreográfiáját, majd ősszel nagy sikerrel mutatták be Cranko Anyeginjét, Tatjana szerepében a Solymosi Tamás hívására Budapestre szerződött Aliya Tanykpayevával. A klasszikus nagy balettekkel együtt szép számban tartja műsoron hazai koreográfusaink remekeit: Pártay Lilla Aranyecset-ősbemutatója mellett ifj. Harangozó Gyula Hófehérke és a 7 törpe című alkotása, valamint Seregi László darabjai, A makrancos Kata és a Rómeó és Júlia, továbbá Lukács András Örvénye is szerepel a 2013/2014-es évad műsorán. A modern vonalat Eagling, Dawson és Kylián egyfelvonásosai fémjelzik. Solymosi Tamás kiemelt figyelmet fordít a szólisták karrierépítésére és a személyre szabott, megfelelő szereplehetőségek biztosítására.
Balettigazgató: Solymosi Tamás
Vezető balettmester: Kövessy Angéla

Vezető magántáncosok: Tanykpayeva Aliya (a 2013/2014-es évad Etoile-ja), Kozmér Alexandra, Popova Aleszja, Sarkissova Karina, Shoko Nakamura, Bajári Levente, Bakó Máté, Cserta József, Kerényi Miklós Dávid, Oláh Zoltán, Simon István

Előadások a 2013/2014 évadban:
A diótörő; A makrancos Kata; A víg özvegy (PREMIER); Anyegin; Aranyecset (PREMIER); Hófehérke és a 7 törpe; Modern+1 (Petite Mort, Hat tánc, Etűd (PREMIER)); Öt tánc (A napfény természete, Duett, Örvény, Petite Mort, Hat tánc); Rómeó és Júlia; Trójai játékok / A szilfid (PREMIER);

Előadó a helyszíneken

Amennyiben a fenti adatok korrekcióra, vagy bővítésre szorulnak, kérjük jelezze azt nekünk az alábbi email címen: info@tancszinhaz.hu
« 2018 Október »
Hét H K Sze Cs P Sz V
40
01
02
03
04
05
06
07
41
08
09
10
11
12
13
14
42
15
16
17
18
19
20
21
43
22
23
24
25
26
27
28
44
29
30
31
1 2 3 4